Kovászos kenyér.

Hát ez már teljesen földtől elrugaszkodott, ipari méretű optimalizációnak, tehát gigászi próbálkozásnak felel meg. A kovász valami átmenet: ha esti kovász, akkor heti kovász, de amúgy öregtészta darab, felvizezve. Mindössze 40 dkg lisztből, és egy kis vízből készült ezzel a szmötyivel amit érleltem.
De ennél is tovább megyek most, de ez a következő post titka:)

Ő valamiért szétrepedt :) Misztikus megérzéseim szerint ez nem jó, de a nem misztikusak szerint jó, mert nekem tetszik így.
A menü marhahúsleves, kacsamell (és tepertő és zsír és további melléktermékek) és káposztás tészta volt. úgyhogy kellett a kenyér.
Igazából ezek közül a zsíroskenyér fogyott leginkább :)

Francia ízvilág

Mivel most olvasom az Ötnegyed narancsot, amit végigkísértenek ételek és fűszerek, teljesen rákattantam a franciakonyhára. Indítottam a bagettal, amihez készítettem azt az állat mártást, aztán Toulouse-i kolbászos lencseraguval  folytattam, ma coq au vin-t csináltam, ami isteni lett, de a színe érdekes, és persze sütöttem kenyeret is, de az már a hagyományok imádója, rendes, magyar, esti kovászos kenyér lett. Mostanában kevesebb lisztből készítem, így nem lesznek olyan bazi nagyok, de tervezek a hétre egy bazinagyot is. Liszt, c vitamin, esti kovász és víz keveréke a tészta, olybá tűnik, ha lágyabbra hagyom, bár nagyobb kockázattal mászik el oldalra, könnyebben lesz homogén. Erre mondjuk már rájöhettem volna.

Egyébként annyira rákattantam a könyvre, hogy szombaton szalmakalapban mentem a tatabányai piacra, és nagyon sajnáltam, hogy nincs nálam kosár.

bagett

Még mindig van mit gyakorolni a bagetten, de már

haladok velük :) 

A receptet most nem találom, de a következők vannak benne: 50 dkg liszt, ami amúgy 60... 3 dl víz, 2,5 dkg élesztő, öööö c vitamin az tuti, és magok. 

Este rögtönöztem egy olyan mártást hozzá, hogy azt hittem seggre ülök tőle. Bacont pirítottam, a felét kiszedtem Hankának, aki bealudt, mire megsült. Rádobtam egy kanál kukorica lisztet, felöntöttem tejjel, kicsit besűrítettem, tettem bele sajtot. Bőven. Aztán só, - na azt amúgy nem kellett volna, de nekem nem okoz különösebb problémát-, bors, sok zöld bors és fokhagyma. Beültem a nappaliba és végig ettem a Mentalistát. és közben nagyon izgultam, becsszóra.

Magos bagett

mert kelt tészta kell!

Bagett

Nagyon szeretjük a bagettet. Legalábbis én. Férj szerint ez túlsült. Mondtam neki, hogy nem Erzsébet kenyeret sütök, mikor azt mondom: BAGETT.

Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba,

hej, de régen volt,

amikor még a Küküllőn

malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,

lisztje, mint a hó,

Örült neki a ház népe,

kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából

olyan kenyeret,

illatára odagyűltek

mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:

legyen a világ

olyan, mint a búza közt

a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven

illatos-fehér,

ropogósra sütött, foszlós

nagyanyó-kenyér!

Bagett

 

Valahogy bátrabban kéne bevágnom. És fogalmam sincs, hogy miért nem repedt. :( És lehet, hogy még sütni is kellett volna. 

No de: Egyébként isteni íze van, és pihe könnyű, viszont a külseje ropog. Recseg ropog. Összességében Fantasztikus amúgy :)

Ráadásul ezt a szatyrot még télen varrtam, nem találjátok ki: bagettnek. Úgyhogy egy álom manifesztálódását reprezentÁlom. 

 

Romantika

Izgul a mandula :)

Kipróbálom Limara bagettjét.
Már a "sütőzacsi"ban kelnek. Nagyon izgulok!

A formázást sajnos ismét elbénáztam, és igen, megint azért, mert lusta voltam pontosan megnézni a receptet... Ugyanis volt benne egy aprócska "itt" szó, ami egy linkre mutatott, a bagett formázására. Remélem harmadjára nem követem el ezt a hibát... a netes recepteknél a linkek kb olyan fontosak, mint maguk a receptek. 

A legközelebbi kiszemelteim ismét Limarától a "jól bevált fehérkenyér" . És a zsemle. Holnap irány a Metró, már Férjnek, mert én tanulok, de fogyóban a lisztem. Nagyon jó ez a kenyérliszt, megmentette a kenyérsütést. Most néztem meg, tök vicces, nyiregyházi cég gyártja :D Jó öreg tirpák vagyok én is, ezért mennek jól ezek a kenyerek. LOL :)))

Adományozza adója 1%-át az AboMillnek. (Nehogy csődbe menjenek.)

Wikipedia:

"A tirpák embereket Dienes István a következőféle képpen jellemezte:

A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek"

Azt a kurva... :D 

A nyíregyházi malom a tirpák hagyományok felelevenítése és megőrzése szándékával vette fel 1994-ben a "Tirpák Malom" elnevezést.

Szóval, kedves Olvasóim :), így lehet Őssé válni. (lsd a "Kisült" bejegyzést.)

Jut eszembe

Elkészítettem a kisebb kenyereket a fehér kenyérből, és tök cukik lettek. Úgyhogy vittem egyet nagymamámnak is :D és az útra még jó kis szendvicseket is csináltam.

Kalácsék :)

Hát az úúúúgy volt, hogy hulla voltam, mire hazaértünk Mátraházáról (nekem még volt egy köröm a fősulin, ahol jippijuppi mindenki nagyon kedves volt és segítőkész, és ez még fárasztóbbá tette, mert gondolkoztam, hogy mi van ezekkel, valamint 11 nap múlva matek és statisztika szigorlat lesz...). Igen, de nem csak én voltam "kész", hanem Férj is, és ha ő hisztis, akkor aztán baj van. Gondolkodás nélkül beindultam: beraktam egy kenyeret dagasztásra, aztán kiolvasztottam egy húst, közben pároltam a zöldséget és a krumplit, karikacsapásra produkáltam Férjnek rántott húst zöldséggel, sültkrumplival, magamnak rakottkrumplit, és persze a kenyeret. Közben egyre inkább a Máglyarakás lebegett a szemem előtt, mert hogy az üdülőben adtak valami olyasmit, de az rizses volt, szóval nem tudom, mi volt, de finom volt, és azt okozta, hogy megkívántam a máglyarakást. Na már most, régen csináltam, és nem emlékszem, hogy is kell, csak azt tudom, hogy kaláccsal szoktam csinálni, ezért nekiláttam, és kitúrtam emargit remekei közül szerintem a legbonyolultabbat. Nagyon bonyi volt, ráadásul meg sem néztem rendesen a képeket, mert a rálinkelésre már tényleg fáradt voltam, így kiderült, hogy még túl is bonyolítottam az amúgy sem egyszerű kalácsot. Ezen azt kell érteni, hogy írja a recept, hogy hosszában félbe kell vágni a feltekert tésztát, erre én hülye, bevágtam hosszában, de úgy mint a kiflit szokták :D LOL Közben meg csak félbe kellett volna vágni úgy ahogy van, hosszában. De ez nem jutott eszembe. Fáradt voltam. 

Na a másik szívás, hogy az eredeti recept édesítőszerrel van. Aki ismer minket, az tudja, hogy ez nálunk halál. Ki vannak tiltva ezek a dolgok a konyhából. Férj megtudná, és külön aludna egy hétig :D  (Még régen, a leveskocka papírját is a kuka legaljára kellett dobnom, hogy meg ne lássa. ) Szóval szépen lecseréltem az édesítőszert cukorra, de azután is lusta voltam pontosan utána olvasni, (két klikk lett volna kb), és próbáltuk a receptben lévő fél mondat alapján kisilabizálni, hogy mi van. Hogy a cukor- hogy a víz... ?! Ebből az lett, hogy a tésztát egész dagasztás közben liszteztem, és a cukor kb annyira érződött, mint a kenyérben, így mondhatni, kaptam egy nagyon szép kalácsot, aminek se íze, se bűze. Francba!!! : ) Úgyhogy tényleg muszáj máglyarakásnak elkészíteni, mert ez így ... kakóval lekvárral elmegy, de a tudat, hogy szinte Sugarfree lett, maga a tudat, -ehetetlenné teszi. Nekünk. Ildinek ízlett. :)

 

Kisült

Ma is kisült egy... illetve kicsit túl. De tök mindegy, mert a Apukámnak viszem és ő mindenből a sültebbet...

Belenézős :)

Kicsitfoszlós :)

Telibelátós :)

Itt követem el ezeket a rémtetteket:

Elmehetnék photoshop nyomelemzőnek, ahogy állítgattam a fényeket, fény derült néhány kéz és ujjlenyomatra, illetve lefolyásra :D Asszem adok neki egy kis domestost. ;) Vagy inkább megveszem a hőn áhított üvegajtókat végre erre a szekrényre. Ez lenne álmaim netovábbja.

Egyébként egy tervemről, amit még ma szeretnék megvalósítani: ugyanezt a jól bevált tésztát szeretném bagettnak vagy legalábbis kisebb kenyérkének megsütni. Aztán, ha megtalálom  a megfelelő méretet, valószínűleg elkezdek kísérletezni a fagyasztással. Bizony :D Nemsokára Ősanya leszek! :D heh, hogy lehet őssé válni.

Vallomás:

Jani mindig meséli, hogy a nagymamája megkelesztette a tésztát, fogta és vitte a pékhez, hogy süsse ki. Pénzért. Én meg megfogom a gépet, 5 perc alatt beleborítom a cuccot, aztán bekapcsolom a kurva jó sütőm, ami varázsol egy kenyeret... Kenyérlisztet veszek boltban, és élesztőt... Vizet sem a kútból hozok...

Lehet, hogy a gyerekem már engem fog sajnálni, -bár nem hiszem, hogy addigra ideáig fajulna a technika, -de ki tudja. 

Örülök, hogy ezt látja, hogy ezerrel sütöm ezeket, pedig a boltban is isteni cuccokat lehet venni, de azért ez mégis más. Remélem, eljut a tudatáig, hogy a nő dolga az étel, akár a kenyértől kezdve.  Ha nem sütök, nincs kenyér :D Mekkora már! Tovább romantikázva a dolgot, lehet, hogy a sülő kelt tészta illata az otthon illatát  fogja jelenteni Hankának. (csöpp)
Esküszöm, kedvet kaptam venni egy darab földet és termeszteni normális krumplit magunknak, meg paradicsomot., cukkinit... :) Egyedül azt a paradicsomot szerettem, amit a Balatonon ültettünk Janival :)
csöpp csöpp csöpp

pizza la Vittoria

Szintén emargit receptje alapján készítem :) (mindent innen sütök) Nagyon finom! Kipróbáltam, hogy a tésztájába teszek pizzafűszert, és tényleg nagyon jó ötlet, mert már dagasztáskor nagyon jó illata van! Igen vékonyra kell nyújtani, mert jót tud kelni... Gondolkodtam, hogy süssek-e a második adagból pizzakenyeret, vagy, hogy mire lehetne használni -ugye a fűszerek miatt. Majd még kitalálom. Valamit tuti alkotok.

Már dagasztáskor látszik, milyen "zsír" a tésztája.

Mentve

Szép kerek :) A múltkor próbáltuk ujjal formázni, ahogy a filmekben, de csak röhögés lett belőle, és garantált családi móka, mert kilyukadt :D

  

  

  

 taratatam. Még az apukák is megeszik. 

Ps. a legutóbbit tejfölös alappal készítettem, természetesen só-bors-bacon-sonka-sajt feltéttel. Imádtam :D

Ui :) Most nem azért, de én szebbre nyújtottam, mint nevezett emargit (bocsánat bocsánat bocsánat, hogy ezt így kimondtam -pirul-) íme:

Fehér kenyér, alap

Emargit receptje alapján készítem a "szokásos" kenyerünket. Nagyon finom, 1 nap múlva is tökéletesen friss, és próbaképpen már próbáltam megrohasztani, de nem nagyon lehetett :) csak szárazra szárad kb 1 hét után. Fogalmam sincs, hogy mi lehet a bolti kenyérben, ami olykor már másnap penészes a zacskóban..;zacskón kívül pedig csontszáraz. Mindenesetre ez nagyon nagyon finom, férj és gyerek is imádja. A legutóbbi már gyakrolatilag vattaállagú volt. Külcsínre nem ez lett a legszebb, mert újfajta bevágási módszert alkalmaztam, és ez néhol mélyebb lett, így eléggé eldeformálódott. Lényeg az íz; nyomta is a gyomrom a fél kg kenyér, amit melegen megettem. Isteni dolog friss kenyeret tenni az asztalra a pörkölt vagy egyéb zsíros ételek mellé.

Na, ez így nagyon csúnya :)

De így már jobb. Kb. 3/4 óra - 1 óra kelesztés után lett ilyen. Ami látszik, hogy nem szabad rücskösre hagyni sehol sem formázás után. (ily módon előtte...) Egyébként lehet, hogy hülye vagyok, de én a második kelesztés előtt vágom be, nekem ez -enyhén szólva- jobban bejött. Az első kenyér, amit kelesztés után vágtam be, olyan lett ... -már nem is emlékszem rá, annyira csúnya lett. Ez kb. a 15-20. kg liszt után lett ilyen. Előtte csak a nagyon éhesek értékelték, hogy "van itthon kenyér" :D

Kezdhetném például

 

Az Éjszakai Pomádé elnevezésű szendvicsemmel. Ezt a nevet én adtam neki, és most... :) Fogalmam sincs, mi az a pomádé, de vicces szó :)

Egyébként grillezet (ennek megfelelően jól fűszerezett) csirkemell és grillezett bacon van benne, aztán az egészet még egyszer meggrilleztem, bosszúból. -Hogy éjjel kettőkor leülök egy ilyet megzabálni. Legalább meleg legyen. 

A zöldségek magától értetődőek, szerintem a szendvics nem szendvics valamivéle zöld lepel nélkül, ez volna itt a saláta, valamint, szerintem a szendvics nem szendvics mindenféle zöldségek és természetesen majonéz nélkül. 

Sajna csak a felét tudtam bepusztítani, a másikat kinézte a számból a férjem, és megszántam. 

A kenyeret is én sütöttem., hát mit mondjak... ezt azért még gyakorolni kell, ámbár, jobban érzem magam, ha nem a kenyérsütőben sütöm meg, a kenyér alakú kenyértől valahogy komfortosabban vagyunk. 

Sütésmánia

Mivel mostanában ráálltam a "pékáruk" házi előállítására, és mivel a gyerekblogomból kezdték a kiflis képek kiszorítani a gyereket, úgy döntöttem, hogy külön platformon vonom le próbálkozásaim konzekvenciáit.

Tudni kell, hogy kos vagyok. És minden horoszkópom így kezdődik: "Kos. Nem túl házias." Ezért ez a blog szigorúan útkereséseket és nem profi konyhaművészetet fog és képes bemutatni.

pá :)